Amy Harmon: Csak a szél tudja – Blogturné + Nyereményjáték

A Homokból és hamuból című nagysikerű történelmi regény után a Libri Könyvkiadó most újabb Amy Harmon kötetet hoz el a magyar olvasóknak. Ez alkalommal a szerző csodálatos, időutazós romantikus regénye kerülhet fel a magyar polcokra, amely a gyönyörű Írországba repít el bennünket. Tartsatok velünk a Blogturnén, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott példányt a könyvből!

Kiadó: Libri Könyvkiadó

Szerző: Amy Harmon

Fordító: Getto Katalin, Horváth Viktor

ISBN: 9789634337072

Oldalszám: 564 oldal

*Itt megrendelheted a könyvet kedvezményesen*

Fülszöveg

Anne Gallagher fájdalmas kötelességének tesz eleget. Írországba tart, hogy imádott nagyapja hamvait ott helyezze végső nyugalomra. Anne-t kislányként elbűvölték a nagypapa történetei az óhazáról, ahol most szinte beszippantják az emlékek, és visszarepítik az időben.

1921-ben Írország véres testvérháború felé sodródik. Amikor Anne feleszmél, sérült, zavart, és nem tudja, hol van, mégis biztonságban érzi magát dr. Thomas Smith védőszárnyai alatt, aki egy furcsamód ismerős fiú gyámja. Összetévesztik a fiú rég eltűnt anyjával, és Anne elfogadja új személyiségét, mert meggyőződése, hogy az asszony eltűnése összefügg vele. Ahogy egyre nő az országban a feszültség, Thomas csatlakozik a függetlenségért vívott harchoz, és Anne-t is magával sodorja a történelem vihara. Válaszút előtt áll: lemondjon-e korábbi életéről a szerelemért, amelyről nem hitte, hogy valaha is rátalál?

Amy Harmon regényében az ír történelem tragikus történelmi korszaka és egy különleges szerelem története elevenedik meg magával ragadó módon. A kötetet 2019-ben a Goodreads olvasói a legjobb történelmi regények közé szavazták.

“Kettétörtem a szívem,

ütöttem vadul.

Milyen anyag? Úgy hittem,

kőből alakult,

s hogy e sötét és elhagyott terem

mélyéből előlépsz, Szerelem.”

W. B. Yeats

Véleményem a könyvről

Van valami Amy Harmon könyveiben, ami miatt olyan szinten magukkal tudnak ragadni, mintha az írónő egy varázslattal delejezett volna meg. Hiába olvastam már korábban az írónő ezen könyvét is, mégis képes voltam fél kettőig fennmaradni miatta, mert annyira nem tudtam letenni. Ez egy gyönyörű líraisággal megírt csodálatos történet, amely elrepít bennünket Írország smaragdzöld mezőire, egy másik korba, egy másik világba, keresztül évtizedeken, életeken és szerelmen.

Miután szülei hatéves korában elhunytak, Anne Gallagher-t nagyapja, Eoin nevelte fel. Eoin tizennyolc éves korában hagyta el Írországot, és bár a lány mindig kérlelte őt, soha nem tértek vissza oda. A halálos ágyán azonban megkéri Anne-t, hogy hamvait Írországban, az egykori szülőháza melletti Gill-tóba szórja majd. Anne hatalmas gyásszal a szívében érkezik meg Dromahairbe, ám amikor egy csónakkal kihajózik a tó közepére, valami furcsa történik vele… Hirtelen hatalmas fehér köd lep el mindent, majd egy pisztoly csövével találja magát szemben, a leghajmeresztőbb mégis az, hogy kiderül, hogy 2001 helyett 1921-et írunk. A vízből Dr. Thomas Smith menti ki a lányt, aki Eoin nevelőapjává vált, miután a húsvéti felkelés alatt a kisfiú elveszítette a szüleit. Mivel Anne pontosan úgy néz ki, mint Eoin anyja, Anne dédnagyanyja, így mindenki azt hiszi, hogy a hat évvel ezelőtt a forradalomban eltűnt nő került elő. A lány úgy dönt, hogy a dédnagymama bőrébe bújik, és megpróbálja elhitetni mindenkivel, hogy ő a néhai Anne Gallagher, míg ki nem találja, hogy hogyan juthatna haza, azonban ahogy telnek a hónapok nemcsak a kis Eoin miatt nem akar már visszatérni, de apránként Thomas Smith is elrabol egy-egy darabot a szívéből…

Hihetetlenül izgalmas és lebilincselő volt ez a történet, amelyben minden egyes mozzanat gondos aprólékossággal volt kitalálva. Mindennek pontos helye volt a történetben, és minden mindennel összefüggött. Zseniális volt! Anne-t és Thomas-t is nagyon szerettem. Mindketten csodálatos szereplők voltak. Amy Harmonra mindig lehet számítani erős női karakterek terén, de Thomas is egy lenyűgöző, odaadó, kedves, nagylelkű főhős volt, hatalmas lélekkel, aki az én szívemet is megdobogtatta.

A lapokon az ír történelem egy igencsak fájdalmas korszaka, az angol elnyomás elleni forradalom, majd az ír polgárháború elevenedett meg. Számos történelmi személy mellett többek között találkozhattunk Michael Collins-al is, aki a történetben Thomas legjobb barátja volt. A kötet két szemszögből íródott. A fő történetszálon Anne nézőpontjából ismerhetjük meg a történetet, ezt egészítik ki Thomas naplóbejegyzései, amelyek évekkel korábbról indulnak, és főleg ezek az apró beleszövött részletek mesélik el az akkori kor történelmi és politikai hátterét. Érződött, hogy hatalmas kutatómunka van a kötet mögött, ráadásul az írónő az utószóban azt is leírja, hogy a könyvbe beleszőtte a saját felmenőinek történetét is, akik anno szintén Dromahairből vándoroltak ki.

Minden fejezetet a kor nagy költője, W. B. Yeats egy-egy verse nyit meg, és minden egyes költemény valahogy kapcsolódik a történethez. Töredelmesen bevallom, hogy korábban nem ismertem a költő verseit, de csodálatosak! Bárcsak helyet kapnának a magyar irodalomoktatásban is, biztos vagyok benne, hogy általa többen szeretnék meg a költészetet.    

Úgy gondolom, hogy Amy Harmon maga is egy költő. Egyszerűen csodálatos, ahogy a szavakat szövi, az a líraiság, amivel minden egyes történetét elmeséli. Számomra tényleg olyan, mint egy varázslat. Anne és Thomas időtlen, csodálatos szerelmi története örökre elrabolta a szívemet, és ez egy olyan regény, amit bármennyiszer olvas el az ember, minden egyes alkalommal megigézi őt. A legőszintébben ajánlom!

Kedvenc idézeteim a könyvből

“Nincs olyan út, amelyen biztosan kitérhetsz a bánat elől. Néha olyasmi történik az emberrel, ami miatt úgy érzed, valami összetört benned, aztán csak mész, mész, próbálod visszaszerezni, amit elvesztettél.”

“Amikor kicsi voltam, nagyjából olyan idős, mint te most, én is sokat szomorkodtam. Egyszer valaki azt mondta, most már minden rendbe jön, mert a szél már tudja.
– A szél? Mit tudott a szél? – értetlenkedtem.
Nagyapám erre dúdolni kezdett valami dallamot. Sohasem hallottam még ilyennek a hangját, meleg volt, mégis erőteljes, érces.
– „Emléke nem fakul soha, / hullám és szél az otthona.” – Hirtelen abbahagyta az éneklést, mintha elfelejtette volna, hogyan folytatódik a dal.
– Kié? Kinek az emléke? – faggatóztam.
– Mindenkié, aki valaha élt. A szél és a víz már tudja – mondta halkan.
– Mit tudnak?
– Mindent. A szél, amit most hallasz, ugyanaz a szél, ami mindig fújt. Az eső is ugyanaz az eső. Minden visszatér egyetlen nagy körforgásban. A szél és a hullámok az idők kezdete óta itt vannak. A kövek és a csillagok is. De a kövek nem beszélnek, a csillagok meg túl messze vannak tőlünk ahhoz, hogy elmondhassák, amit tudnak.
– A csillagok nem látnak bennünket.
– Nem. Nem valószínű, hogy látnak. De a szél és a víz ismeri a föld minded titkát. Mindent láttak és hallottak, amit valaha mondtak és tettek ezen a földön. És ha figyelsz, neked is elmesélik minden történetüket, eléneklik az összes dalukat. Mindazoknak a történetét, akik valaha éltek a földön. Millió és millió élet. Millió és millió történet.”

“Én meséltem neked. És te mesélted nekem. És újra elmondod majd. Csak a szél tudná megmondani, melyik volt előbb.”

“Brigid nem volt még öreg, de a keze egy öregasszonyé, és magamban keserűen vádoltam az időt, amiért őt is – ahogy mindannyiunkat – apránként, észrevétlenül koptat el.”

“– Olyan gyorsan történt, és olyan erővel… nem azért, mert a szerelem vak, hanem pontosan azért, mert nem az. A szerelem nem vak, a szerelem elvakít. Elkápráztat. Rád néztem, és úgy éreztem, ismertelek, a legelső naptól fogva. Ismertem a hűségedet, a jóságodat, az odaadásodat. Mindezt láttam és éreztem. És az érzés csak nőtt. A szerelmem annyira teljes, annyira… betölt, hogy szinte túlcsordul, túlnő rajtam. Ijesztő érzés ennyire szeretni valakit, hiszen tudom, milyen törékeny az egész létünk. Muszáj lesz belém kapaszkodnod, különben felrobbanok… vagy csak elsodródom. Fel az égbe, ki a tó vizére.”

“Nem tudom elképzelni, hogy férfi valaha szeretett úgy nőt, ahogy én szeretem Anne-t. Mert ha így lenne, akkor néptelenek volnának az utcák, a szántóföldeket pedig felverné a gyom. Leállnának a gyárak, bezárnának az üzletek, mert a férfiak mind a feleségük lába előtt térdepelnének, nem látnának, nem hallanának, nem figyelnének senki másra, csak a párjukra. Ha minden férfi úgy szeretné a feleségét, ahogy én Anne-t, többé semmiféle hasznunkat nem venné a világ. A világ pedig békére lelne. Talán véget érnének a háborúk, megszűnne a viszály, nem csinálnánk többé semmi mást, csak szeretnénk egymást.”

*Rendeld meg a könyvet kedvezményesen!*

Ha bővebben is érdekel ez az időszak, ajánlom figyelmedbe a Michael Collins című filmdrámát Liam Neeson, Aidan Quinn, Julia Roberts és Alan Rickman főszereplésével. 

Nyereményjáték

A könyvben fontos szerepet töltenek be W. B. Yeats versei, így mostani játékunk során az egyes állomásokon egy-egy Yeats versből találhattok részleteket. A feladat az, hogy a Rafflecopter doboz megfelelő sorába beírjátok az adott blogon található költemény címét. Tartsatok velünk, és nyerjétek meg a Libri Könyvkiadó által felajánlott példányt a könyvből!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“Mély, mély a szenvedély.

Nem hittem soha:

születésünk vétke végig

sorsunk ostora.

De hol ered, ott enyhül is

bűneink soka.”

a Rafflecopter giveaway

Állomások

[Blogturné Klub]

10/26 – Veronika’s Reader Feeder

10/28 – Pandalány olvas

10/30 – Kelly és Lupi olvas

📖Goodreads Choice Awards📖

Mindeközben az írónő Where the Lost Wander című csodálatos történelmi romantikus regénye jelölt lett az idei Goodreads Choice Awards-on, 2020 legjobb történelmi regénye kategóriában. Kérlek, ha van lehetőségetek szavazzatok a könyvre, hogy továbbjuthasson a második fordulóba! ❤ A könyvről írt értékelésem itt olvasható, a szavazatodat pedig itt tudod leadni.

Best Books 2020 — Goodreads Choice Awards

 

 

Leave a Reply