Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány – Blogturné + Nyereményjáték

Dr. Zalka Csenge Virág, aki 2020-ban a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményével elnyerte  az Év Gyerekkönyve díjat, ez alkalommal a világ minden tájáról gyűjtött össze történeteket, hogy azokat a mai értékrendek szerint újramesélje a gyerekeknek. Tartsatok velünk a Blogturnén, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott két példány egyikét a könyvből!

Szerző: Dr. Zalka Csenge Virág

Illusztrátor: Herbszt László

Kiadó: Móra Könyvkiadó

Megjelenés: 2020.09.10.

Oldalszám: 208

*Itt megrendelheted a könyvet kedvezményesen*

Fülszöveg

2020-ban dr. Zalka Csenge Virág kapta az Év Gyerekkönyv írója díjat a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. A kalóz királylány a díjnyertes könyv párja. Az első kötet – alcíme szerint – Régi magyar népmesék mai gyerekeknek, a mostani pedig a világ minden tájáról gyűjt össze és mesél újra történeteket merész lányokról, megértő fiúkról és más, a közhelyeken túlmutató, izgalmas figurákról.

A szerző gyakorló mesemondó, így a hagyományos történeteket a mai közönség érdeklődésének megfelelően válogatja és fogalmazza újra közérthető és szerethetően mai nyelven. Eközben megőrzi és továbbadja a mesék eredeti cselekményét, fontos kérdéseit és évszázadokon át őrzött, ma is elgondolkodtató, változatos kincseit.

*További képekért látogass el a Hetedhét oldalára!*

Véleményem a könyvről

A nyáron volt szerencsém olvasni a szerző Ribizli a világ végén című könyvét, amely az idei évben elnyerte az Év gyermekkönyve díjat. A Ribizli és A kalóz királylány is olyan népmeseválogatás, amely igyekszik mai értékeket közvetíteni a fiatalság számára, olyan hősökkel, akik sokszor eltérnek a megszokott sztereotípiáktól. Míg az első kötet a magyar népmesék világába kalauzol el minket, addig A kalóz királylánnyal (szó szerint :)) nemzetközi vizekre vitorlázhatunk el és fedezhetjük fel a világ minden pontjának történeteit.  

Ez alkalommal is lenyűgözőnek találtam mindazt a hihetetlen kutatómunkát, amelyet a szerző a kötetbe fektetett. El sem tudom képzelni, hogy összesen hány nemzet mennyi meséjét és legendáját kellett végigolvasni ahhoz, hogy végül megszülethessen ez a könyv, ráadásul akárcsak a Ribizli a világ végén során, itt is egy-egy mese számos változata került felkutatásra, majd az elemek gondos válogatásával újra öszegyúrásra.

A világ minden tájáról találunk meséket a kötetben, többek között japán, skót, brazil, kongói és Puerto Rico-i történet is került a válogatásba. Kiemelkedőnek tartom, hogy bár a kultúrák különbözősége miatt csodálatosan sokszínű a gyűjtemény, mégis nagyon egységes képet fest azáltal, hogy a szerző a minden mesén következetesen végigvitte a szereplők bizonyos jellemvonásaival kapcsolatos törekvését.

Akárcsak az első kötet esetében, itt is cél volt az, hogy a mesék főhősei kilépjenek a megszokott skatulyákból. A királylányok nem megmentésre váró hősnők, képesek túljárni bárki eszén, a főhősöket pedig nem kényszerítheti senki arra, hogy olyat vegyenek feleségül, aki nem a szívük választottja. Annyit azonban meg kell jegyeznem, hogy míg az első kötet esetében sokakkal ellentétben én nem éreztem azt, hogy a történetek leginkább lányoknak szólnának, ebben a könyvben észrevehetően erősen eltolódott a nők szerepe. Zalka Csenge Virág az utószóban kitér erre, és ő maga írja le, hogy a kötetben szereplő harmincnyolc meséből csupán hétben kapott főszerepet férfi, míg további nyolcban a főhős és a főhősnő egyenragú felek, de őszintén szólva olvasva a könyvet számomra valahogy még élesebbnek érződött ez az amúgy is eltolódott arány. Ahogy a szerző is többször hangsúlyozza, természetesen mindkét kötet kisfiúk és kislányok számára is élvezhető, hiszen egy kisfiú is ugyanúgy szerethet egy olyan történetet, amiben a lányok akár túljárnak a fiúk eszén, én mégis azon a véleményen vagyok, hogy szerencsésebb lett volna, ha sikerül tartani a nagyjából azonos arányokat, hiszen a szerző által képviselt feminizmus ideája pontosan az egyenjogúságra törekszik, és sohasem jó, ha a mérleg átbillen az egyik vagy a másik oldalra. Mindez persze csupán az én véleményem, és nem vesz el semmit a könyv értékéből.  

Valamiért a Ribizli sokáig egy picit közelebb áll a szívemhez, de ahogy haladtam a történetekkel, egyre inkább úgy éreztem, hogy A kalóz királylány méltó párja lett az első kötetnek, és a különböző nemzetek meséi legalább annyira lebilincselőek, mint a magyaroké, sőt sokszor kerültek bele olyan egzotikus, különleges elemek, amelyek kivételes módon gazdagították a történeteket. 

Zalka Csenge Virág ismét egy kiemelkedően szép és sokszínű mesegyűjteményt hozott el nekünk, amely képes régi, több száz éves mesék vagy több ezer éves legendák mai szemlélet szerinti újragondolására. Herbszt László illusztrációi ez alkalommal is különleges hangulatot varázsolnak a könyvnek, amelyet őszintén ajánlok mindenkinek, a mesék hossza miatt leginkább óvodás és kisiskolás kortól.

*Rendeld meg a könyvet kedvezményesen!*

*Olvass bele!*

Könyvbemutató

Nyereményjáték

Játékunk során az egyes állomásokon egy-egy olyan ország zászlaját találjátok, amelynek meséje bekerült a válogatásba. A feladat az, hogy kitaláljátok, hogy melyik országra gondoltunk, és a helyes megoldást beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő helyére. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Fájl:Flag of Hawaii.svg

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

[Blogturné Klub]

10/07 Veronika’s Reader Feeder

10/09 Könyv és más

10/11 Flora the Sweaterist

10/13 Spirit Bliss Sárga könyves út

Leave a Reply