Hamarosan érkezik magyarul Jason Reynolds díjnyertes könyve, a Hosszú az út lefelé, ami egy szívszorító történet, verses formában elmesélve. Az extra-hosszú turnén a Blogturné Klub bloggerei mesélnek a könyvről, egy szerencsés pedig három példányt nyerhet meg a kötetből.
Fülszöveg
Ha egy szerettedet
megölik,
találd meg
a tettest
és
öld meg!
Tilos sírni!
Tilos besúgni!
Állj bosszút!
***
A „le az átkozott fegyverekkel” mozgalom ódája. Jason Reynolds New York Times bestsellere egy viharosan sokkoló regény, ami kb. hatvan hatásos másodperc alatt játszódik. Ennyi időbe telik egy fiúnak eldöntenie, hogy bosszút álljon-e a srácon, aki megölte a bátyját.
Stukker.
Célszerszám.
Flinta.
Gyilok.
Csúzli.
Köpködő.
Zsebágyú.
Acélmaris.
Vas.
Eszköz
a 3-as Számú SZABÁLYHOZ.
Vagy hívhatjuk fegyvernek is. Ezt csúsztatta be a tizenötéves Will a farmerjába. A bátyját, Shawnt nemrég meggyilkolták, és Will ismeri a szabályokat. Tilos sírni! Tilos besúgni! Állj bosszút! Ezért indul el a pisztollyal, azzal a fegyverrel, ami még a bátyjáé volt. Dühösen száll be a liftbe a nyolcadikon. Tudja, kit kell keresnie. Vagy mégsem?.
A Hosszú az út lefelé rövid, heves, szaggatott, narratív versekkel vet gyors, dühödt, káprázatosan elképesztő pillantást a kamaszok és a fegyveres erőszak témájára, ahogy arra csak Jason Reynolds képes.
„Gyönyörű. Reynolds igazi irodalmi zseni.” Angie Thomas
„Erőteljes. Fontos könyv.” SLJ
„Nyers, érzelmes, megdöbbentő.” Kirkus
„A versek lövésekként visszhangoznak az oldalak üresen hagyott fehérjén.” Booklist
Várható megjelenés: 2019.10.29.
Véleményem a könyvről
Ez egy olyan típusú történet, aminél az utolsó sorhoz érve, jó ha van a közeledben olyan, aki szintén olvasta, mert egyből beszélni akarsz majd róla valakivel. Még soha nem találkoztam ehhez hasonló könyvvel, ami teljes egészében slammként, szabad verses formában íródott volna. Nagyon erőteljes történet, ami nagyon különleges és elgondolkoztató volt.
A történet főszereplője a tizenöt éves Will, aki egy olyan környéken lakik, ahol a bandaháborúk és leszámolások mindennaposak, ahol 8 éves kislányokat lőnek le egy játszótéren, ahol az emberek családtagjait a saját házuk előtt gyilkolják meg fényes nappal, és ahol három szabály létezik: hogyha megölik egy szerettedet, akkor 1. Tilos sírni, 2. Tilos a besúgás, 3. Bosszút kell állnod érte. Miután Will bátyját, Shawn-t lelövik, a fiúnak nemcsak a gyászt kell feldolgoznia, de döntenie is kell: követi a szabályokat és tizenöt évesen ő maga is gyilkossá válik, vagy megszakítja a kört, és figyelmen kívül hagyja az utca által megkövetelt törvényeket.
Ez a könyv egyetlen liftutazás története. 67 másodperc, 7 emelet, 6 utas. Az útitársakon keresztül Will találkozik a múltjával, a jövőjével, a fájdalmaival és a félelmeivel.
Nagyon újszerű és gondolatébresztő volt ez a történet. Azokhoz a fiatalokhoz is próbál szólni, akik csupán amiatt ahol és akikkel élnek, úgy érzik, hogy bennragadtak egy örök körben, ami gyilkossághoz, bűnözéshez, majd végül fiatalkori halálukhoz vezet. A könyv arra világít rá, hogy talán mindenkinek van választása. Hogy talán meg lehet szakítani azt a bizonyos kört. A történet utolsó mondata rengeteg kérdést hagyott maga után. {{Vajon Will kilép a liftből, bosszút áll Shawn-ért és hamarosan ő is meghal? Vagy inkább úgy dönt, hogy visszamegy a lifttel? Vagy már meg is tette, és éppen haldoklik, és arról kell döntenie, hogy élni akar-e vagy továbbmegy a szellemekkel a túlvilágra? Vagy Will eleve végig halott volt? Ha csak képzelte a szellemeket, akkor honnan tudta meg a történetüket és azt, hogy valójában mi történt velük? Rengeteg-rengeteg kérdésem van! }}
Bevallom, eleinte picit nehéz volt belerázódni a szabad verses formába, de voltak olyan “fejezetek” (versek), amelyek egészen ötletesek és mélyek voltak. Gyorsan el lehet olvasni ezt a könyvet, de annál tovább az olvasóval marad, és úgy gondolom, hogy az sem véletlen, hogy ennyi díjat nyert ez a kötet. (Csak a Goodreads adatlapján 15 különböző díj és jelölés van felsorolva.)
Ez egy olyan történet, amit ha irodalomtanár lennék, biztosan a diákjaim kezébe adnám, hogy olvassák el, és utána beszélgessünk róla, mert ezt a művet órákig lehetne elemezni. Bízom benne, hogy lesz majd olyan oktató, aki ezt valóban meg is teszi.
Idézetek a könyvből
“SÍRÁS FOJTOGATOTT,
mintha
valaki
beszorult volna az arcom alá,
apró öklök verték
szemem hátsó részét,
lábak rugdosták
a torkomat ott,
ahol az ember
nyelni szokott.
Maradj veszteg!, suttogtam neki.
Légy erős!, suttogtam magamnak.
Mert a sírás
szembemegy
A
Szabályokkal.”
LE”
“LEHETSÉGES LENNE,
hogy egy ölelés
lehántsa az idő
bőrét,
a megkeményedett
és vörös foltokat,
az irritált
és irritáló
száraz hegeket,
a vérző részeket?”
Nyereményjáték
A könyv komolyságára való tekintettel most rendhagyó nyereményjátékot hirdetünk. Mindössze egyetlen kérdésünk van: melyik a kedvenc versesköteted? A válaszod írd be a rafflecopter dobozba, a kitöltők között pedig három példányt sorsolunk ki a Hosszú az út lefelé kötetből.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Állomások
10.18. – Sorok Között
10.20. – Deszy Könyvajánlója
10.22. – Spirit Bliss
10.24. – Veronika’s Reader Feeder
10.26. – Hagyjatok! Olvasok!
10.28. – Csak olvass!
10.30. – Never Let Me Go blog
11.01. – Ambivalentína blog
11.03. – Deszy könyvajánlója