Leiner Laura – A Szent Johanna Gimi

„Melyik szeptember 8.?” Azt hiszem, ezt a mondatot Magytumblr_n0q7j0xUwi1stp559o1_400arország-szerte sok-sok könyvmoly ismeri. 🙂 Ez a dátum – a december 20-al karöltve – örök időkre bevéste magát az SZJG rajongók szívébe, így nem is választattam volna tökéletesebb napot a „Nagy Szent Johanna Gimis posztomra”. 🙂

Figyelem a bejegyzés SPOILEREKET tartalmazhat azok számára kik még nem olvasták a köteteket!

Nagyon sokáig halogattam a könyv olvasását és sokáig nem adtam esélyt ennek a sorozatnak, de picit több mint egy évvel ezelőtt, a családban lévő kedvenc tizenhárom éves leányzó (néhány napja már 14 :)) megelégelve a többszöri halogatást, végérvényesen a kezembe nyomta az első kötetet, és innentől kezdve nem volt megállás az olvasásában. Szerencsére ekkorra már mind a nyolc (9) kötet megjelent, így köztes várakozás nélkül végigszáguldhattam rajtuk. Annyira addiktív volt ez a sorozat, hogy éjjel-nappal ezt olvastam -szó szerint -, amíg végig nem értem rajta.

Reni01Sokan megfogalmazták már előttem az érzést – amiben talán a könyv varázsa rejlik -, hogy mindenki úgy érzi, egy kicsit róla is szól a történet. Én is úgy éreztem, hogy picit újra gimnazista vagyok, együtt sírtam, együtt nevettem, együtt izgultam, együtt estem szerelembe a szereplőkkel. Egy pillanatra én is újra egy kis könyvmoly lány voltam, teljesen átlagos tini-problémákkal, de azt hiszem, itt mindenki megtalálja azt a karaktert, akivel a legjobban tud azonosulni. Mindenki ugyanúgy átesett azokon a dolgokon, amiken a szereplők, az első napon az új iskolában, a feleléseken, a barátkozáson, a szerelmi bánaton, az érettségin.

Viszont volt valami egészen más is, amiben zseniálisnak bizonyult A Szent Johanna Gimi sorozatban, méghozzá az, ahogyan kötetről kötetre építkezik. Mikor először kezdtem el a sorozatot, picit kevésnek éreztem az első két kötetet. Már itt is meg volt alapozva a könyvek hangulata, a szereplők, a poénok, a zenék, a szuper gimis programok, de itt még Reni legnagyobb problémája az volt, hogy miből lesz felelés, hogy mi volt vacsira, vagy hogy Cortez aznap rápillantott-e. És utólag belegondolva egy 14 évesnek biztosan tényleg ezek a legnagyobb problémái. És pontosan ettől hiteles és zseniális az egész, mert ahogy haladtuk a kötetekkel, Reni úgy vált egyre érettebbé és a könyv is egyre komolyodott. Jött az első szerelmi bánat, a legjobb barátjának elvesztése, az otthoni zűrök, a magány, majd végre a szerelem megtalálása és a jövő tervezgetése. Nem mondom, hogy mindig tökéletesen megértettem Renit, de mindannyian vétettünk buta hibákat ilyen korunkban, és voltunk szomorúak (bár talán ennyit nem :)). És igen, néha picit idegesítő és szerencsétlen volt a karakter (főleg a kezdeteknél), de egy kis öniróniával és humorral mindig kárpótolni tudott ezért.

És nem csak Reni karaktere, hanem mindenkié tumblr_nq33bvDmvr1stp559o1_500rengeteg fejlődésen ment keresztül a sorozat alatt. Talán a legdrasztikusabb módon Kingánál lehetett ezt érzékelni, aki az első kötetek során még egy idegesítő kis mitugrász volt, aztán a nyolcadik kötetre ő vált a legönzetlenebb, leglojálisabb és az egyik legemlékezetesebb karakterré. Egyébként imádtam minden szereplőt! Mindenki igazi egyéniség volt és a diákok ugyanúgy a szívemhez nőttek, mint a tanárok, Máday vagy akár Reni fura szülei. 😀 Szerintem ebbe a sorozatba ugyanúgy kellett Arnold is, ahogy Edina vagy Vladár, és általuk lett teljes az összkép.

Talán ami a legjobban rabul ejtette a tini (és már nem annyira tini :)) szíveket a sorozatban, az egyértelműen Cortez karaktere. A menő deszkásból rocksztárrá, majd szerelmes Rómeóvá avanzsáló srác, sok-sok lánynál idézte elő a heves szívverés tüneteit. Ennek ellenére mégis haragudtam rá. Sokszor. Mert őszintén, a két és fél éven át tartó huzavonának egy másodperc alatt véget vethetett volna, mert mégiscsak ő a fiú, neki kellett volna lépnie. (Sőt ebből a szempontból találtam is egy kis hibát a könyvben, hiszen azért kellett még végigmalmoznunk az ötödik kötetet majdnem a végig, „mert Reni nem lépett semmit a nyaklánc után.” De amúgy igen. A negyedik könyv végén, a buli alatt mindkét telefonját megpróbálta hívni, csak már ki volt kapcsolva. Szóval ekkor az ő térfelére került a labda. Na de mindegy, így lett tökéletes az ötödik kötet. 🙂 ).

tumblr_mzicw3v6b71t06nowo1_500Érdekes módon ez az a könyv, ami nagyon-nagyon sokszor eszembe jut, egy-egy jelenet, vagy egy jó poén erejéig, akár miközben sétálok az utcán, vagy csak ülök a villamoson. Valószínűleg ennek az egyik oka az, hogy a történet Budapesten játszódik, így sokkal közelebb érezzük magunkhoz a helyszíneket és a szereplőket. A másik ok pedig az, hogy Leiner Laura vette a fáradságot és rengeteg hihetetlen jó zenével ajándékozta meg az olvasóit. Több száz zeneszám található a könyvben és a legtöbb valamilyen jelenethez köthető, így akarva-akaratlanul is, összekapcsolódtak a fejemben a zenék a könyvbeli eseményekkel. Ebből következően, néha ha meghallok egy-egy jól ismert számot, sokszor eszembe jut egy-egy hozzá kapcsolódó jelenet is. 🙂 És a poénokra visszatérve, meg kell hogy mondja, hogy Leiner Laura nagyon jó humorral ír. Rengeteg „hangosan felnevetős” pillanatot kaptam a kötetek olvasásával, sőt olyan is előfordult, hogy hajnali háromkor hangos nevetésemre riadt fel a ház. 😀 (igen ekkor nem nagyon dicsértek meg… :P)

Összességében egy humoros, hangulatos, szerethető sorozatot kaptam, nagyon szuper karakterekkel, baromi jó zenékkel és sok-sok jó könyvvel. Valahogy ez az írónő el tudta érni azt, amit a Harry Potter után éreztem, hogy bárcsak ebbe a suliba/osztályba járhattam volna… Jó volt egy kicsit újra tininek lenni és újraélni a gimis éveket… 🙂 Tényleg nagyon tetszett és még szívesen olvastam volna tovább…

Nálam bármilyen könyvet tumblr_n8eys6WOMl1t7liioo1_500olvasok, nagyon sokat tesz a latba a befejezés, az utolsó mondatok, hiszen valahol az teszi fel a pontot az i-re. Hát itt annyira el lett találva és annyira tökéletes volt, ami nagyon-nagyon ritka, úgyhogy nagyon köszönöm az élményt! 🙂

5 stars

Ha többet is szeretnél megtudni Leiner Lauráról, kattints ide.

moly icon20130120_librishopline_kicsilirakonyv_logo_kicsiimage_bigportrait (1)gabo

Tracklist a kedvenc könyvbeli zenéimből:

Top 10 sírós dallista ~ SZJG – Egyedül

  1. Beatles – Yesterday
  2. Oasis – Stop Cryin’ Your Heart Out
  3. Muse – Unintended
  4. Robbie Williams – Angels
  5. Coldplay – In My Place
  6. Keane – Somewhere Only We Know
  7. Dido – Here With Me
  8. Cat Stevens – Wild World 
  9. Radiohead – Creep
  10. MCR – Demolition Lovers

Top 10 “annyira fáj, hogy beleőrülök” dallista ~ SZJG – Remény

  1. U2 – With or Without You
  2. Radiohead – Exit Music 
  3. Blue October – Hate Me
  4. Bonnie Tyler – Total Eclipse of the Heart
  5. Pulp – Don’t You Want Me Anymore
  6. Beatles – Fool on the Hill
  7. Muse – Sing for Absolution
  8. Placebo – Protege-Moi
  9. Evenescence – My Immortal
  10. Jet – Look What You’ve Done

rcLxkoo6i

Válogatás a sorozat legjobb pillanataiból

“A rajztanár (Vladár Ervin, aki egyébként a művészettörténet-tanár is) egész rendes.”

57. oldal, Szeptember 4., csütörtök

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet

~~

“Ricsi hozta a „házunkat”, és kicsit tartva Vladártól, velem együtt hátrébb lépett. Még dobótávolságban voltunk, de vigasztalt, hogy ha jó a reflexünk, akkor elhajolunk, és egyenesen kirohanunk az ajtón.”

237. oldal, November 6., csütörtök

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet

~~

“A tanulság: ne zúgj bele menő srácba, mert amikor már azt hinnéd, semmi nem lephet meg, kiderül, hogy mégis.”

186. oldal, Március 13., péntek

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 2. – Együtt

~~

“Hát igen. Ez Kinga. Ha lent vagy, megragad és felhúz. Ha viszont fent vagy, mindenáron le akar rúgni onnan. Sosem fogom megérteni.”

82-83. oldal, Február 4., szerda

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 2. – Együtt

~~

„Cortez halványan elmosolyodott, aztán megölelt. Mínusz ezer fok, sírás, reszketés, várakozó taxis, eltűnt Virág, őt kereső Ricsi, úton lévő apu… ez mind eltörpült egy pillanatra, mert a gyomromban hibernálódott lepkék egyszer csak felébredtek és vadul csapkodni kezdtek.”

421.oldal, December 31., csütörtök

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül

~~

„Az est további részében próbáltam észrevétlen maradni, azonban amikor a lelátón álltam, és Kinga eszmecseréjét hallgattam a sikeres, független nőkről, felcsendült az Oasistól a Wonderwall, én pedig megfordultam. Cortez a színpadon állt, középen, a mikrofonja sokkal magasabbra volt állítva (mint Liamnek), és behunyt szemmel, felfelé tartott fejjel énekelt. Csak egy résznél nyitotta ki a szemét. „… And after all, You’re my wonderwall”. És rám nézett. Pont rám. 
No comment.”

122.oldal, Február 12., péntek

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok

~~

„Hirtelen a köztünk lévő, összematricázott gitár felé nyúltam, és felemeltem.
– Mit csinálsz? – kérdezte. Na, csak felkelti valami az érdeklődését.
– Játszom valamit – vonogattam a vállam.
– Nem is tudsz gitározni – suhant át az arcán egy halvány mosoly. Félsiker, éljen!
– Bocs, de karácsony óta tanulok gitározni. – néztem a szemébe, és ezzel elértem, hogy igazán meglepődjön. Hátradőlt és az alkarjára támaszkodva biccentett, afféle „lássuk” stílusban.
Oké, minden tudásom összeszedtem, gondolatban felelevenítettem a Gitáriskola könyvemben lévő tabokat, lehunytam a szemem, és lefogtam az akkordot. Lassan pengettem, erősen koncentráltam, még le is vert a víz, annyira görcsöltem, és igaz, hogy négyszer kezdtem neki újra, mert elrontottam, de sikerült!
– Ez mi volt? – kérdezte Cortez elkerekedett szemmel.
– Megfogtam egy szúnyogot – feleltem büszkén.
És akkor kész, megtört a jég, Cortez elröhögte magát. Őszintén, örültem volna, ha csak egy„haha” szakad ki belőle, mert a percekig tartó nevetése inkább kezdett megalázó lenni, de nem bántam. Lángvörös fejjel vártam, hogy abbahagyja. Mikor végre azt hittem, hogy ennyi, kinevette magát, újra rákezdett, hátradőlt a fűbe, és a fejét fogva, hitetlenül röhögött. Rajtam. Éljen.
– Most miért? – kérdeztem zavartan.
– Öt hónap alatt ezt tanultad? – ült fel, és még mindig mosolyogva rázta a fejét.
– Igen! De teljesen egyedül! – közöltem, merthogy én büszke vagyok a teljesítményemre.
– Őstehetség vagy – bólogatott. Nem volt bántó, inkább aranyos. :)”

365-367. oldal, Május 4., kedd

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok

~~

„A hal aranyos, egymagában úszkál az akváriumban, és igyekszik nem megzavarodni attól, hogy Virág állandóan kopogtat az üvegen. A neve, merthogy Virág halának kell név (nem is akármilyen), végül Peace lett. Ha így folytatja szegény hal terrorizálását, akkor hamarosan Rest in Peace lesz a neve, de mindegy.”

387.oldal, Május 10., hétfő

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok

~~

“– De megcsókolt, nem? – kérdezte furán, mire kínosan elnevettem magam.
– Miért, Cortez nem? – kérdeztem vissza, mire Ricsi elkapta a fejét, és a földet kezdte bámulni. Naná, hogy tudott róla. – Erről ennyit! Egyébként – ráztam meg a fejem dühösen – rá van írva a homlokomra, hogy csak úgy meg lehet csókolni? Mert amúgy nem – közöltem sértetten, és rájöttem, nincs mese, feslett nő lettem.”

416. oldal, Június 4., péntek

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok

~~

„– Annyira féltem ettől a naptól – ismertem be. 
– Túl vagy rajta – mosolyodott el, én pedig leültem a székre, és megdörzsöltem az arcom.
 
– A legjobb barátom volt – suttogtam.
 
– Tudom – nézett rám anyu megértően – De, Reni – tette hozzá, én meg reméltem hogy valami „életre szóló jó tanáccsal” lep meg –, a kivasalt ruhákon ülsz.”

434. oldal, Június 10., csütörtök

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok

~~

„Ha összevetek minden létező celebet, akit valaha helyesnek tartottam, akkor együtt sem közelítik meg azt, ahogy Cortez kinéz. Gitárral a kezében, akár egy Rolling Stones-címlap sem lenne lehetetlen, de talán a hangszer nélkül sem… Ha szerettem a régi Cortezt, akkor az új Cortezre ki kéne találni egy új fogalmat. Első látásra. Már megint. Bumm.

– Mégis, mit képzel ez? Hogy brit rocksztár? – dünnyögött Kinga, miközben magával húzott a társaság felé.”

46-47. oldal, Szeptember 6., hétfő

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény

~~

„– Te beszélsz nekem erkölcsről? – kérdeztem hitetlenül. Cortez láthatóan megdöbbent, a reakcióm hevesebb volt, mint várta.(…)– Pontosan mi bajod van? – kérdeztem, és az idegességtől majdnem elsírtam magam. Még soha, de soha nem voltam ennyire mérges. Bármit gondolhat rólam, de nem kérdőjelezhet meg erkölcsileg. Pont ő! Akitől életem első, kósza csókját úgy kaptam, hogy közben barátnője volt…”

„– Nem akartál zavarni? Ez valami vicc? Miért nem mondod, hogy nem érdekelt? Hogy annyira el voltál foglalva… – röhögött kínosan, és hirtelen leesett: Cortez még mindig azért van berágva, mert azt mondtam, a nyáron nem akartam zavarni. Már majdnem összeszorult a torkom, amikor egy vészharang, akit Kingának hívnak, beleszólt.

– Na, mert te annyira törted magad! – kiáltotta Corteznek. – Mi van, elment az időérzéked a sok szambázástól?”

Szeptember 16., csütörtök

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény

~~

„– Ez egy Jet-szám… – kezdte, mire mindenki érdeklődve nézett rá. A tanár biccentett, Cortez pedig folytatta. – A címe Are You Gonna Be My Girl? – mondta. A teremben zúgolódás és susogáskezdődött, én meg kinyitottam a szótáram, és lapozgatni kezdtem, miközben ránk csöngettek.”

278-279. oldal, Október 20., szerda

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény

~~

„– Megoldható, hogy abbahagyod? Megbeszéltünk valamit. Örülnék, ha ahhoz tartanád magad. Kínosan elmosolyodtam, és hitetlenül megráztam a fejem. Annyira megalázó volt, hogy majdnem elsírtam magam.

– Oké – bólintottam, lenyelve a könnyeim. – Most jött el az a pillanat, hogy – néztem mélyen a szemébe – te menj a francba. Ez már halloween óta megfogalmazódott bennem, most azonban nem bírtam tovább, kimondtam. És jólesett.”

374-375. oldal, December 9., csütörtök

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény

~~

“Te jó ég, ez az a nap, amit soha, de soha az életben nem fogok elfelejteni!”

December 20., hétfő

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény

~~

„– Ez hülyeség. Ki ír ma levelet? – szörnyülködött Dave.
– Én írtam – mosolyodtam el kínosan.
– Mit mondtál neki? – faggatott tovább Kinga. Ricsi, Virág, Macu, Dave, Zsolti és Kinga
kíváncsian bámultak rám, én pedig szomorúan megvontam a vállam.
– Hogy szeretem – suttogtam.
– A fenébe – sziszegte Kinga, és a többiek is feszengve néztek rám.
A tornateremből kiszűrődő zajból ítélve elkezdődött a karácsonyi buli. A Keane Somewhere Only We Know dala indította az estét. Remegő kézzel letöröltem a könnyeimet. Totálisan megsemmisültem.
– Menjünk be, hideg van – nézett rám Zsolti szomorúan, mire némán bólintottam. Mindenki elindult, én pedig a könnyeimtől homályosan néztem a karácsonyi fényeket, és lassú léptekkel utánuk indultam. Az udvarra vezető ajtó hirtelen kivágódott mögöttünk, mire mind megfordultunk. Cortez kirontott az ajtón, ami erősen visszacsapódott. Lélegzet-visszafojtva néztem rá. Az ajtóban állt, homlokába hulló sötét tincsei alól fürkészve nézett, és csak ennyit kérdezett:
– Melyik szeptember 8.?
Tudtam, miért kérdezi. A levelemben ezt a dátumot említettem arra vonatkozóan, hogy totál beleestem.
– Kilencedikben – mondtam halkan.
Cortez hitetlenül elmosolyodott, megindult felém, és abban a pillanatban gondolkodás nélkül én is odaléptem hozzá. Körülbelül fél lépésre tőle megálltam, ő pedig megragadta a karom, és határozott mozdulattal magához húzott. Nem tudom, hogy ő csókolt-e meg engem vagy én őt, esetleg egyszerre történt. Nem ez a lényeg. A gyomromban lévő valamennyi pillangó felébredt és vadul csapkodni kezdett, miközben a mellkasom úgy hullámzott, hogy alig álltam a lábamon. Forgott velem az egész világ, végig azt kívántam, hogy soha ne érjen véget. Mintha csak megérezte volna a gondolatom, Cortez továbbra sem engedett el, hanem többször, egymás után megcsókolt, én pedig alig kaptam levegőt, és a boldogságtól majd szétrobbantam. Végül a homlokát az enyémnek támasztotta, és két keze közé fogta az arcomat.
– Mennem kell – suttogta.
– Tudom – fúrtam bele a tekintetem az övébe.
– Megvársz? – kérdezte halkan.
– Két és fél éve mást sem csinálok – feleltem, mire lehunyta a szemét, és újra megcsókolt. Ez nem olyan volt, mint a szilveszteri. Sokkal több érzelem volt benne, sokkal bátrabb és sokkal igazibb volt.”

409.oldal, December 20., hétfő

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény

~~

„- Oké. Amúgy hiányzol – feleltem gondolkodás nélkül, és ahogy ez a szó elhagyta a számat, lesütöttem a szemem. Ha az előbb vörös voltam, akkor ki kéne találni egy új jelzőt arra, ahogyan akkor égett a fejem. A telefonban néma csend volt. Hatásszünet a köbön. Meg akartam kérdezni, hogy itt van-e még vagy már letette, vagy hogy sokkot kapott-e, esetleg annyira megijesztettem, hogy már a reptér felé tart, és éppen kiszedi a sim kányáját a telefonjából, amit aztán majd kidob az útra…”

30.oldal, Január 17., hétfő

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten

~~

„– Renáta, ki vagy te? Teréz anya? – állt meg mellettünk Kinga. – Ezt meg honnan szedted? – mutatott Katára, aki mellesleg nem hülye, tehát mindent ért.
– Tessék? – döbbentem le.
– Már megint milyen embert szedtél magad mellé?
– Kinga, ő itt Kata.
– Kit érdekel? – tárta szét a karját értetlenül. – Rosszul állok.
– A verseny?
– Igen. Tudom, hogy sokan azt mondták, rám szavaznak, de nem. Ergo, hazudtak nekem.
– Húú. – Nem lennék azok helyében, akikről kiderül. Kinga nem viccel.
– Te szavaztál már? – fordult hirtelen Katához.
– Nem.
– Akkor mire vársz? Tapsra? Holt lelkek eljövetelére? Brandon Lee felltámadására? – üvöltötte. – Húzzál szavazni!
Kata riadtan rám nézett, mintegy megerősítést várva, mire bólintottam.
– Oké, talán ez így egy kicsit ijesztő, de Kinga amúgy kedves, szeretnivaló lány. Megéri rá szavazni. És ha nyer, emeljük a gyógyszeradagját is – magyaráztam.
– Szerinted vicces vagy? – ordította le a fejem Kinga. Hát, lehet, hogy kicsit az voltam, mert Kata, mondjuk, nevetett, és Virág is mosolyogva nézett fel rám, de nem örülhettem eme kis sikeremnek, mert Kinga éppen meg tudott volna fojtani egy kanál vízben.
– Hát, jó, szavazok – vonta meg a vállát Kata.”

57-58. oldal, Január 20., csütörtök

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten

~~

„– Oké – szólalt meg Cortez, amikor biztonságosan megfogta az ablakkeretet, és kihúzta magát. – Figyelnétek kicsit? Kösz – kezdte, és tekintetével körbepásztázta az udvart, majd megállapodott rajtam. Jaj, ne! Azt hiszem, legalább kétszáz volt a pulzusom, és alig mertem levegőt venni, annyira féltem, hogy baja esik. – Ott a padon… – mutatott felém. 
– Hagyd abba! Könyörgöm, hagyd abba! – motyogtam alig hallhatóan. Az egész udvar felém fordult, én pedig még soha, de soha nem égtem ennyire.
 
– …a barátnőm! – kiáltotta. – Reni, köszönnél a többieknek? – szólt oda nekem. A fejemet fogva felnéztem, és bénán intettem egyet, úgy általánosságban.
 
Azonnal zúgolódás kezdődött, mindenki susogni meg duruzsolni kezdett, közben folyamatosan hol engem, hol az ablakban álló (!!!) Cortezt figyelték.
 
– Ha valaki még nem tudná esetleg… – magyarázta. A legtöbben bólintottak, de néhányan rávágták, hogy „oké”. – Ja – kapott Cortez a fejéhez, mintha csak megfeledkezett volna valamiről. A hirtelen mozdulatát egy rakás felszisszenés és ösztönös reflexmozdulat kísérte, mert úgy tűnt, most zuhan ki. – És szeretem – tette hozzá mellékesen, én pedig elmosolyodtam(…)

A következő pillanatban Máday rontott ki az ajtón, és felnézett az épületre.
– Antai-Kelemen Ádám! Tíz másodperced van, hogy megjelenj az irodámban! Azonnal szállj le onnan! – üvöltötte kivörösödött fejjel.
 
– Ha nem gond, gyalog mennék – felelte Cortez.”

92-93. oldal, Január 26., szerda

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten

~~

„– Oké, és neked mi volt a zenéd? – kérdeztem, törökülésben ülve a babzsák fotelemen.
– Sírós zeném? – kérdezett vissza elég fura arccal.
– Gondolom, az nem volt – vágtam rá azonnal. Ez a sírós zene abszolút lányos dolog. Legalábbis általánosságban. Bár Petinek is van sírós száma. Na, mindegy, ez más téma.
– Hát. Remélem, nem omlik össze benned egy világ, ha azt mondom, nem sírtam.
– Nem, semmiképp – bólogattam nevetve.
– De voltak zenéim.
– Tényleg?
– Aha. Volt egy gigányi „megölöm Neményit” számom – közölte, én pedig csak mosolyogtam.
– Akkor azt hallgattad szünetekben?
– Többnyire.
– Sajnálom – néztem rá őszintén, mire megragadta a karom, és magához húzva átkarolt.
– Én is. Miattam ezt kellett hallgatnod – csóválta a fejét a laptopomra nézve.”

242.oldal, Március 6., vasárnap

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten

~~

“– Hát te? – kérdeztem, enyhén célozva arra, hogy zavar.
– Szingli lettem, úgyhogy most mindenre szakítok időt, amire az „idióta” miatt nem jutott.
– Gondolom, a lista élén az én bosszantásom áll – morogtam, Cortez pedig mosolyogva nézett maga elé.
– Azt hiszed, humoros vagy? – tette csípőre a kezét Kinga.
– Hát, nem tudom. Szerinted? – kérdeztem Cortezt.
– Időnként – bólintott, én pedig megelégedtem ezzel a válasszal.”

260-261. oldal, Március 9., szerda

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten

~~

„– Nagy Zsolt! – szólt Máday utolsóként örök kedvencére.
– Tessék mondani Máday néni! – pislogott nagyokat Zsolti.
– Normálisan nézel ki, és nem érkezett rád panasz. Nem szeretem, amikor így sunnyogsz. Mire készülsz? – kérdezte összehúzott szemmel.
– Máday néni, ne tessék már gyanúsítgatni. Én igyekszem belopni magát az Ön szívébe, annyira bánt, hogy így tetszik viselkedni velem.
– Én ezt nem veszem be. Figyellek! Az ott a pólódon, nem…
– Csókolom mennünk kell órára – intett Zsolti, és gyorsan felsietett a lépcsőn. Igen, a pólóján valóban Gondos tanárnő volt, „Hagyd a wookie-t nyerni!” felirattal, ami a Star Wars Chewbaccájára utalt. Hát, ezért én is berágnék.
:)”

139.oldal, Szeptember 23., péntek

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 7. – Útvesztő

~~

„– Amit a legjobban szeretek Emóban, az az, hogy egyáltalán nem erőltetett. Bírom, ha festékes a ruhája, az arca, a keze, a bakancsa. Bírom, hogy elmegyünk kajálni, és bármit megeszik, sőt, szerintem azt se tudja, mi az a szénhidrát. Bírom, hogy mindig hangosan röhög, és nem érdekli, hogy mások mit gondolnak róla. Bírom, hogy fura ruhákat hord, hogy idétlenségeket néz, hogy magasról tesz a divatra, hogy minden rohadt „cuki” kép láttán visongani kezd, és állandóan meg kell ígérnem, hogy megszerzek neki valami kisállatot. Bírom, hogy nem nyafog a robogón, hogy bármilyen filmet megnéz, hogy tudok vele playstationözni, hogy lehet vele röhögni és hogy akármikor csinálhatom ezt, mert nem jajgat érte – mondta, aztán hirtelen odanyúlt Virághoz, és két kézzel összekócolta a haját. Virág tényleg nem kezdett el vinnyogni, csak hangosan nevetve hagyta, hogy Ricsi a fél karjával megragadva magához ölelje, majd folytatta. – Kit érdekel, ha ma elfelejtett fésülködni? Ez legyen a legnagyobb hibája – vonta meg a vállát. – Teszek rá. Nézd meg őket – biccentett Edináék irányába, akik hárman igyekeztek a suli felé, konkrétan a teljes őszi divatkatalógusba öltözve. – Belőlük van egymillió. Emóból meg egy.”

225-226. oldal, Október 11., kedd

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 7. – Útvesztő

~~

„– Na, és Cortez, nem félsz őt a bölcsészkarra engedni? -kérdezte Zsolti, miközben lehuppant mellénk. Illetve inkább közénk, úgy, hogy félig rám ült. Kábé nyolcvan kiló izom nehezedett a bal combomra. Vááá. Ez fájt.
– Kéne? – kérdezett vissza Cortez furán.
– Képzelj el egy előadót – mutatott maga elé Zsolti a két karjával, mi pedig vizuálisan magunk elé képzeltük. – Ott ül Reni a könyveivel középen, és úgy száznegyven Neményi veszi körbe. Muhahaha – röhögött Zsolti jóízűen a saját poénján. Kínosan mosolyogva ingattam a fejem, közben meg Cortez reakcióját lestem, aki szórakozottnak tűnt.
– Engem csak az érdekel, hogy az igazi elég messze legyen.”

260-261. oldal, Október 14., péntek

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 7. – Útvesztő

~~

„– Nem zavar, hogy szakad az eső? – kiáltotta Bálint, aki a kilencedikesekkel ácsorgott az árkádok alatt.
– Az esőt nem zavarja, hogy itt ülök? Én voltam itt előbb – felelte Ricsi.:)”

25.oldal, Október 27., csütörtök

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 7. – Útvesztő

~~

„Valamiért úgy érzem, ez az egész a Szent Johanna gimi-varázs most, ezekben a percekben ér véget. Mert talán nem is rólunk szólt, mi csak a részesei voltunk. Macu Japánban, mi, Cortezzel Párizsban, Virág, Ricsi, Andris és Robi Szombathelyen, Gábor a kommunikációra készülve, Jacques a cukrásztanfolyam kezdetére, Dave az őrülten nagy bizniszre, Zsolti pedig új barátokra várva. Kinga meg… Hát, ő kezdhet mindent elölről, új környezet, új emberek, új kihívás számára. Mi, valamennyien végeztünk, szétszéledtünk, továbbléptünk. Valami azonban biztosan nem változik.

Jövő héten becsöngetnek, a Szent Johannába mindenfelől diákok fognak érkezni. Az új kilencedikesek majd úgy csodálkoznak mindenen, ahogyan mi is tettük annak idején. Lehet, hogy lesz köztük egy morc emó, egy nagymenő, talán egy könyvmoly vagy egy deszkás srác. Talán belép az iskolába egy versenymániás, esetleg egy vicces fiú, aki minden órán eszik, vagy a világ legnagyobb kockái. Talán lesz, aki végig csendben van és alig lehet hallani, vagy lesz, aki első órán kihúzza a gyufát. Nem tudom, elképzelhető. Annyi azonban biztos, hogy reggel hét ötvenötkor Máday a Jeanne d’Arc-szobor mellett állva, a vonalzójával bökdös majd az érkező diákok felé, akik jobban járnak, ha inkább észrevétlenek maradnak, mert köztudott, hogy akire Máday egyszer rászól, annak nemcsak a nevét tudja. Arról mindent tud. 🙂

Utolsó oldal: 5/5*** – és betelt. :(”

339.oldal, Augusztus 27., hétfő

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké

rcLxkoo6i

A Szent Johanna Gimi Sorozat

covers_76690covers_84124covers_99614covers_121326covers_138772covers_164235covers_188217covers_230135covers_250059

Leave a Reply