Leiner Laura – Maradj ​velem (Iskolák versenye 2.)

Az Iskolák versenye trilógia első részéről, az Ég Veledről írt értékelésem itt olvasható.

Fülszöveg

Elérkezett az Iskolák Országos Versenyének hatodik napja, és a piros csapat szétesni látszik. A kezdetben barátságosnak tűnő megmérettetés egyre komolyabbá válik, a feladatok egyre megterhelőbbek, egyre fájóbb a családtagok hiánya, és a négy gyökeresen eltérő személyiségű diáknak egyre nehezebb igazi csapatként együttműködnie. Bizonyos helyzetek még a Szirtes gimi páratlan logikájáról és éles eszéről ismert matekosát, Újvári Hannát is komoly kihívások elé állítják. Vajon a csapat érdekei a fontosabbak, vagy a verseny során kialakult kapcsolatok? Van-e értelme sportszerűnek maradni, ha más is piszkosan játszik? Egyáltalán, lehet-e ez a játék több, mint egy jelentéktelen vetélkedő, amiről még senki sem hallott, és ahol színes ruhás diákok versenyeznek egy műanyag kupáért? És nem mellesleg: okos dolog-e beleszeretni valakibe, aki az egyik rivális csapat öltözékét viseli? 
A Maradj velem az Iskolák versenye-trilógia második része.

Véleményem a könyvről

Leiner Laura könyveinél mindig próbálom magam előre felkészíteni a brutális függővégekre, persze teljesen sikertelenül. Te jó ég ez a befejezés! Őszintén meglepett.

Ez a rész sem okozott csalódást, sőt talán még az előző kötettől is izgalmasabbra sikerült! Most úgy felgyorsultak az események, hogy szinte folyamatosan kapkodtam a fejem. Egyik próba követte a másikat, és mindegyik nagyon ötletes és izgalmas volt. A kihívások mellett azonban nagyon tetszett, hogy a karakterek fejlődése is nagy szerepet kapott. Jó volt látni, ahogy a történet haladtával Hanna egyre inkább elkezd kinyílni. Nem csak a szívét nyitja meg egyre inkább mások felé, de a versenyben maradás is egyre inkább a céljai között szerepel. Ugyanígy érezhető az apukában történő változás, ahogy a gyászt és a magányt nála is megtöri a verseny okozta izgalom, és talán főleg az, ahogy láthatja, ahogy Hanna is elindul a “gyógyulás” útján. A nagymama fergeteges karaktere igazi fényt hozott a történetbe, csakúgy, ahogy Kocsis igazgató posztjain is szakadtam a nevetéstől. 🙂 Kornél és Hanna nagyon aranyosak együtt, bár kicsit hiányolom, hogy Kornélról azóta sem tudtunk meg többet (sem a teljes nevét, és egyértelműen azt sem, hogy ő is budapesti-e).

A fejtörők és próbák mind nagyon tetszettek, SPOILER> {egyedül Máté PIN-kódjánál éreztem azt, hogy na jó, ez már túlzás. 😀 } Együtt drukkoltam a szereplőkkel, és együtt fájlaltam a kiesetteket. Egyedüli negatívumként azt tudom felhozni, ami már a Bexi sorozatnál is zavart, hogy az írónő sokszor ismételgeti ugyanazokat a gondolatokat, de végül is ez mit sem von le a történet értékéből.

Azt hiszem, mindent elmond arról, hogy mennyire tetszett ez a könyv, hogy gyakorlatilag le sem tudtam tenni. 🙂 Számomra ez az eddigi kedvenc Leiner Laura sorozat, úgyhogy alig várom a trilógia befejező kötetét!   

Kedvenc Idézeteim

“Ezért utálom a filmeket. Mert a gyászt könnyfakasztó jelenetekhez kötik, hatásvadász múltat felidéző flashbackkel, amikor rendszerint karácsony van, és a család együtt díszít, vagy éppen mindenki annyira nevet valamin. Baromság. Az embert nem ezek vágják padlóra. Nekem sokkal jobban fáj minden apró hétköznapi dolog, amiről egészen addig nem is tudtam, hogy hiányozhat, amíg nem veszítettem el anyut. Dolgok, amiket nem veszünk észre, mert természetes, hogy vannak, aztán egyszer csak nincsenek már, és bármit megtennénk értük.”

“Óriási káosz tombolt a fejemben, az érzelmeim egymásnak feszülve próbáltak meggyőzni a saját igazukról, miközben én ahelyett, hogy görcsöltem volna, egyszerűen elengedtem mindet, és hagytam, hogy a gondolataim ösztönösen, erőlködés nélkül cikázzanak át az agyamon. És volt ott volt minden. Anyu. A verseny. Apu. A nagyi. Halál. Élet. És Kornél. Amikor pedig ő felbukkant, minden egyes alkalommal megnyugodtam egy kicsit.”

“– Láttam ám a videón a padon állva póló nélkül. Nem mondom, deltás testalkat. Jót választottál… 
– Nagyi! – sütöttem le a szemem röhögve. 
– Most mi van? Szembetűnő volt – heccelt tovább.”

*SPOILER*

“Lenyűgöztek a látottak, és az egész kajakosvilág, ami elém tárult, hiszen minden verseny, amin valaha részt vettem, egy tanteremben vagy esetleg egy előadóban zajlott, ahol mindenki néma csendben számolt. Ehhez képest Kornél világa az enyém tökéletes ellentéte volt. De valahogy mégis működött ez az ellentét. És az, ami teljesen érthetetlen módon köztünk történt a verseny kezdete óta, egészen odáig, hogy a barátnőjének nevezett, nem várt boldogságot okozott. És én olyan régen voltam már boldog, hogy szinte el is felejtettem, milyen is az.”

“– Azt hiszem … Azt hiszem, beleszerettem – szóltam, és kimondva sokkal ijesztőbb volt, mint ahogyan a fejemben hangzott. – Vagyis … – ingattam a fejem. – Lehetséges ez? Megtörténhet? Ennyi idő alatt? – kérdeztem rémülten. 
– Vannak dolgok, amikhez egy élet is kevés. Aztán vannak, amikhez elég egy pillanat is – felelte.”

Itt beleolvashatsz a könyvbe.

 

Az Írónőről

Ifjúsági bestseller szerző. 1985. április 22-én született Budapesten. Első regényét 18 évesen írta, Remek! címmel, mely 2005-ben jelent meg. A Szent Johanna gimi ifjúsági regénysorozatának első kötete 2010-ben jelent meg.

Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Leiner_Laura

Leiner Laura Facebook oldala

Leiner Laura Instagram

Leiner Laura Twitter

Leiner Laura Tumblr

A Szent Johanna gimi Facebook oldala

A Bexi-sorozat Facebook oldala

Leiner Laura hivatalos Facebook csoportja

Leave a Reply