Ezen a héten egy olyan könyvet hoztam, ami még nagyon friss élmény számomra. Ez nem más, mint Jennifer L. Armentrout: Ónix című könyve, amely a Luxen sorozat második kötete. Azon kívül, hogy izgalmas történet, még nagyon humoros is, és szerintem maga a részlet is vicces, amit hoztam belőle. 🙂 Őszintén szólva maga a dal nem áll túl közel a szívemhez, de ez egy klasszikus 80-as évek sláger a Duran Duran-tól, úgyhogy szerintem sokan ismerik. Az igazat megvallva, nekem a Glee-verzió sokkal jobban tetszik ebből a dalból, főként, hogy az egy Hungry Like the Wolf/Rio mashup és az egyik előadó Matt Bomer volt, akit imádok! 😀 Oké, lehet, hogy béna, hogy szeretem a Glee-t, de szerintem nagyon vicces sorozat volt, jó karakterekkel, nagyon jó zenékkel, ráadásul sok-sok fontos problémára is felhívta a figyelmet, úgyhogy picit szomorú voltam, amikor véget ért. Ne ítélkezzetek, mindenkinek van egy bűnös élvezete, nekem a Glee volt az. 😀
“Aztán bekapcsoltam a tévét egy olyan csatornára, ahol üres képernyő mellett csak zenét adnak. Találtam egy adást a nyolcvanas évek slágereivel, és annyira felhangosítottam, hogy ne halljam a saját gondolataimat. Várt a mosnivaló, és a konyhára is ráfért már, hogy valaki végigsikálja. (…)
Végigszaladtam a házon, összeszedtem a szennyest, meg-megcsúsztam a keményfa padlón. Betömtem egy adagot a mosógépbe, és versenyt énekeltem a tévével.
– In touch with the ground, I’m on the hunt. I’m after you…
Kicsoszogtam a mosókonyhából, végigkorcsolyáztam a folyosón, közben úgy integettem, mint a rózsaszín bábok a Fantasztikus labirintusban.
– A scent and a sound, I’m lost and lm found. And I’m hungry like the wolf..
Something on a line, it’s discord and rhyme, hogy is van tovább, la-la-la…
Mouth is alive, all running inside, and I’m hungry like the…
Melegen megbizsergett a tarkóm.
– Egészen pontosan I howl and whine, I’m after you, nem la-la-la.
A mély hang megriasztott. Felkiáltottam és megpördültem, a lábam megcsúszott az alaposan feltakarított padlón, és máris csattant a fenekem a parkettán.
– Szent szar! – kaptam a szívemhez. – Azt hiszem, infarktust kaptam.
– És még a fenekedet is eltörted. – Daemon hangjában vidámság bujkált. Fekve maradtam a keskeny folyosón, igyekeztem lélegzethez jutni.
– Mi van már? Csak így besétálsz mások házába?
– És kihallgatom, ahogy a lányok pillanatok alatt hazavágnak egy dalt? Igen, ez régi szokásom. Mellesleg többször kopogtam, de aztán meghallottam, hogy… énekelsz, az ajtó meg nem volt bezárva. – Vállat vont. – Úgyhogy beengedtem magam.
– Látom — morogtam, és fintorogva talpra kecmeregtem. — Ó, a fenébe! Lehet, hogy tényleg eltörtem a fenekemet.
– Remélem, nem. Különösen vonzódom a fenekedhez. – Rám mosolygott. – Elég piros az arcod. Biztos, hogy nem vágtad pofon magadat közben?
Utállak — morogtam.
-Nem, szerintem nem. – Végigmért, egészen a lábujjam hegyéig.
– Szép a zoknid.
– Szükséged van valamire? — tudakoltam a hátsómat dörgölve.
Daeemon nekidőlt a falnak, és a nadrágja zsebébe dugta a kezét.
– Nem, semmire.
– Akkor miért törtél be hozzám?
Újra vállat vont.
– Nem törtem be. Az ajtó nyitva volt, és hallottam a zenét. Kitaláltam,hogy csak te vagy itthon. Miért mosol a nyolcvanas évek zenéjére a születésnapodon?
(…)
El se hittem, hogy tényleg emlékszik.
– Úgy tűnik, ennyire béna vagyok.
– Hát ez tényleg bénaság. Ó, hallgasd csak! – Ragyogó pillantása a nappali felé rebbent. – Az Eye of the Tiger! Ezt nem akarod elénekelni?
Esetleg felfuthatnál a lépcsőn, és légbokszolhatnál.”
This week I brought to you a song from a book which I just read, and I loved so much. The book is the Onyx by Jennifer L. Armentrout, which is the second part of the Lux series. The whole series is really gripping and humorous and I think the quote I brought is also very funny. 🙂 The song itself is not really close to my heart, but it is a classic eighties song by Duran Duran so I think everybody knows it. To tell the truth I love the Glee-version it so much more, especially because it is a Hungry Like the Wolf/Rio mashup and one of the singer was Matt Bomer who I really love! 😀 Okay maybe it is lame, that I’m 26 years old and I love Glee, but I think that show was so funny, and I loved the characters and the songs so much! I think it also drew attention to a lot of important topics, so I was really sad when it ended. Don’t judge me, I think everybody has a guilty pleasure, mine was Glee. 😀
“I settled on one of those usually annoying stations on the TV that played only music on a blank screen. Stopping on a channel that offered hits from the eighties, I turned it up loud enough I couldn’t hear my own thoughts. There was laundry that needed to be done and a kitchen that could use a good scrubbing.
(…)
Running through the house, I gathered all the clothes, sliding at times on the hardwood floors. I dumped a load into the washer and started singing along to one of the songs. “In touch with the ground. I’m on the hunt. I’m after you.”
I scooted out of the laundry room and skipped down the hallway, arms flaying around my head like one of the hot pink puppets from the movie Labyrinth.
“A scent and a sound, I’m lost and I’m found. And I’m hungry like the wolf. Something on a line, it’s discord and rhyme—whatever, whatever, la la la—Mouth is alive, all running inside, and I’m hungry like the—” Warmth spread down my neck.
“It’s actually, ’I howl and I whine. I’m after you,’ and not blah or whatever.”
Startled by the deep voice, I shrieked and whipped around. My foot slipped on a section of wellcleaned wood and my butt smacked on the floor.
“Holy crap,” I gasped, clutching my chest. “I think I’m having a heart attack.”
“And I think you broke your butt.” Laughter filled Daemon’s voice.
I remained sprawled across the narrow hallway, trying to catch my breath. “What the hell? Do you just walk into people’s houses?”
“And listen to girls absolutely destroy a song in a matter of seconds? Well, yes, I make a habit out of it. Actually, I knocked several times, but I heard your…singing, and your door was unlocked.” He shrugged. “So I just let myself in.”
“I can see that.” I stood, wincing. “Oh, man, maybe I did break my butt.”
“I hope not. I’m kind of partial to your butt.” He flashed a smile. “Your face is pretty red. You sure you didn’t smack that on the way down?”
I groaned. “I hate you.”
“Nah, I don’t think you do.” His gaze went over me, down to my toes. His brows inched up. “Nice socks.”
I rubbed my backside. “Do you need something?”
He leaned against the wall, shoving his hands into his jeans. “No, I don’t need something.”
“Then why did you break into my house?”
He shrugged again. “I didn’t break in. The door was unlocked and I heard the music. I guessed you were the only one here. Why are you doing laundry and singing eighties songs on your birthday?”
(…)
I couldn’t believe he’d remembered. “I’m obviously that lame.”
“That is pretty lame. Oh, listen!” His glittering eyes slid in the direction of the living room. “It’s ’Eye of the Tiger.’ Do you want to sing along to that? Maybe jog up the stairs and pump your fists in the air?”